Együtt sétál az óriásbábokkal

Az önkéntes tevékenység annyit jelent, hogy az ember szabad elhatározásából végez valamilyen munkát, mondjuk például azért, hogy másoknak örömet szerezzen. A Fehérvári Programszervező Kft. minden rendezvényén dolgoznak olyanok, akik megfelelnek ennek a meghatározásnak: szabadidejüket nem sajnálva, pontosan, lelkiismeretesen dolgoznak, hogy mások, a programok vendégei jól érezhessék magukat. Önkénteseink közül most egy lelkes középiskolással, Véber Krisztiánnal ismerkedhetnek meg.

Véber Krisztián Székesfehérváron született 2002. június 11-én. Kisgyerek korától Lovasberényben él, szülei örökbe fogadták, a családban mellette még öt nevelt gyermekről gondoskodnak. A Remenyik Sándor Általános Iskola diákja volt, jelenleg pedig Fehérváron, a Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola tanulója, a 9. osztályt végezte az idén pék szakon, amit a szülei kívánságára választott.

– Pék szakon tanulsz most, de hangtechnikus szeretnél lenni. Miért?

– Apukám testvérét láttam többször is munka közben, nagyon megtetszett a technika, beleszerettem ebbe a dologba. A rendezvényeken is ez érdekel a legjobban: a műsorok, a koncertek előkészületei izgalmasak, ha tehetem, mindig ott vagyok a közelben, amikor a hangtechnikusok dolgoznak.

– Szereted a zenét?

– Igen, a pop- és a rockzenét, de a népzenét is. Az iskola, ahova jártam, művészeti iskola is, az énektanárom vette észre, hogy jó a hangom, ő vitt el több népdaléneklési versenyre, ahol jól szerepeltem. Három éve pedig gitározni is elkezdtem.

– Most végezted a kilencedik osztályt. Hogy érzed magad középiskolásként?

– Bár minden nap korán kell kelni, és elég későn érek haza, szeretem a sulit, jól érzem magam. Sok dologban részt veszek, a programok szervezésében, lebonyolításában. Jó volt például a DÖK-nap és a Télapó-futás is.

– Mikor kezdtél önkénteskedni?

– Ha jól emlékszem, tavaly jöttem először segíteni a Programszervező Kft.-nek, a Székesfehérvári Királyi Napok idején, szórólapoztam a barátnőmmel együtt, de az óriásbábok mozgatásában már harmadik éve részt veszek, ezt a sokféle póló is bizonyítja. Majdnem mindegyik báb mellett álltam már, de a legtöbbször talán Szent István karját mozgattam. De nem csak itt önkénteskedek, a Vigyázó Kéz egyesületben is szoktam segíteni például az adományosztásoknál, a FEMA állatvédőknél is voltam már, és otthon, Lovasberényben is végeztem már önkéntes munkát.

Hajnal Csilla
Fotó: Igari Balázs

 

Share
Weboldalunk sütiket használ, melyek segítenek számunkra, hogy színvonalasabb szolgáltatás nyújthassunk látogatóinknak. Továbbá a weboldal egyes részein személyes adatok megadására is van lehetőség, melyek kezeléséről további tájékoztatásért kérjük, tekintse meg az adatvédelmi tájékoztatót.
Adatkezelési tájékoztató Hozzájárulok Nem járulok hozzá